Búcsúzunk

Búcsúzunk Tőled! Emléked mindig velünk lesz.

Vajon mit mondanál?

Most, amikor ezt már nem tudjuk megkérdezni Tőled, vajon mit mondanál?

Talán ezt: Ne szomorkodjatok, így volt megírva sorsom könyvében!
Nem tudhatja senki sem. Hangod most is halljuk, mély orgánuma nyugalmat sugároz, a fülünkben cseng. Egyszeri, megismételhetetlen. Mindenkihez volt egy jó szavad, mosolyod és egy kérdés: Hogy vagy? És nem csak úgy a levegőbe, udvariasságból, hanem szívből. Éreztük, hogy így kérdezed.

Ha most kérdeznéd, a válasz nagyon nehéz lenne.

Sok ember kapott Tőled kedvességet, őszinteséget és értéket. Megerősítést, erőt, nyíltságot, tudást és meghallgatást is egyben. Vajon mit mondanál? Mit mondanál nekik, nekünk?

Talán azt mondanád, hogy bízzunk önmagunkban, ismerjük fel a fényt, amely ott sejlik az alagút végén. E nehéz pillanatban is tanítanál minket, lehet, hogy éppen Müller Péter szavaival:

“Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni szállni, a maga útján …”

Talán így köszönnél el:

Ég áldjon titeket barátaim, ég áldjon! Mosolyogva köszönök el tőletek. Nem, ne hullajtsatok könnyeket, mert nincs rájuk szükségem. Nekem csupán a mosolyotok kell. Ha szomorúnak érzitek magatokat, akkor gondoljatok rám. Mert ez az, amit én kedvelek.

Isten Veled!

A Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény vezetősége és munkatársai.

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük